fbpx

A lovak évszázadok óta hűséges társai az embernek: a hétköznapi életben, munkában, háborúban, sportban, sőt manapság a lovasterápia révén a gyógyításban is. Azonban a minél hatékonyabb együttműködéshez fontos, hogy lovainkat helyesen képezzük, így téve partnerré patás barátainkat.

A lóképzés célja a harmonikus együttműködés megteremtése a ló és az ember között. Éppen ezért a lovakat már kiscsikó koruktól kezdve elkezdik hozzászoktatni az ember közelségéhez valamint az ápolás és tisztántartás mindennapi rutinjához, majd megtanítják nekik, hogyan adják fel lábukat a patkoláshoz, és hogyan kell mozogni a kötőfékkel. Később aztán a céloknak megfelelően elkezdődik a lovak speciális képzése. Például egy galoppon versenyző telivért már viszonylag korán kezdenek kiképezni, míg egy szabadidős tevékenységhez tartott ló képzését csak idősebb korában, a fizikai és pszichés érettségéhez mérten kezdik meg.

Minderre pedig azért van szükség, hogy a lovak meg tudják érteni azt, amit az ember vár tőlük. Mert a lónak nem természetes az, hogy valaki a hátára ül. Meg kell találnunk vele egy közös nyelvet, amin keresztül aztán megtanuljuk megérteni a lovat, a ló igényeit, valamint a ló is megtanulja megérteni, amit a lovasa szeretne tőle. Ahogy az emberi kapcsolatokban is beszélnek kémiáról, úgy jelen van ez a ló és a lovasa között. Minél nagyobb az egyetértés, annál sikeresebb lesz a közös munka. Fontos, hogy a lovunkkal megtaláljuk a közös hangot, ez pedig úgy a legsikeresebb, ha már csikó kora óta mi foglalkozunk a ló képzésével, ápolásával, és minőségi időt töltünk vele együtt. Persze az igazán tapasztalt lovasok idegen lovakkal is meg tudják teremteni ezt a kapcsolatot az első pillanattól kezdve, ha fel tudják ismerni a ló jelzéseit. Ha nincs megfelelő kapcsolat, az akár balesetveszélyes helyzetet is teremthet, hiszen ha a ló nem érti a lovas jelzéseit, összezavarodik, és ellenállóvá válik.

A lovak képzésének módját eleinte aszerint határozták meg, hogy milyen feladatot szántak a lónak: hosszú távok lovaglása, háború, majd aztán ebből alakult ki a lovaglás művészete, ami elvezet a mai modern sportlovagláshoz. Ez alapján megkülönböztetünk például munkalovaglást (mint amilyen a western-lovaglás), klasszikus lovaglást, aminél a lovak mozgásformáinak művészi kidolgozásán van a hangsúly, valamint a modern sportlovaglást, amikor az adott sportág céljainak teljesítése van a középpontban.

A lóidomítás nagymesterei: az igazi Suttogó, Monty Roberts, a Repülő Francia, Lorenzo valamint a kiscsikók szelídítője, Pignon decemberben Budapestre látogatnak, hogy bemutassák lóidomító módszerekeit.

About the Author: